U1 vizsgálat

bevezetés

A gyermekszűrési vizsgálatokat vagy az U1 – U11 korai diagnosztizálási vizsgálatokat (más néven U-vizsgálat) Németországban 1976 óta törvényesen vezetik be és a megelőzés célját szolgálják (Betegségmegelőzés). Ennek mögött a fizikai, mentális vagy társadalmi fejlődés rendellenességeinek korai felismerése van az életkor függő fejlődési fázisokban, hogy ezeket már a korai szakaszban ösztönözni vagy kezelni lehessen.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: U vizsgák

A vizsgálatokat a "Gyerekeknek szóló irányelvek", Amelyeket a szövetségi vegyes bizottság határoz meg. A vonatkozó megállapításokat egyben dokumentálják sárga vizsgakönyv gyerekeknek. A vizsgákat eddig önkéntes alapon kínálják, de politikai vita folyik arról, hogy nem kellene-e azokat kötelezővé tenni, mivel a gyermekek elleni elhanyagolás és erőszakos bűncselekmények az utóbbi években egyre gyakoribbak. Néhány német szövetségi állam már végrehajtotta ezt.

Az U1 kivételével a korai felismerési vizsgálatokat gyermekorvos vagy háziorvos végzi. Mivel az U1-re (kezdeti újszülött vizsgálat) közvetlenül a születés után kerül sor, azt a szülés végzi Nőgyógyász, a bába vagy egy konzultált gyermekorvos. A gyermekgyógyászat elsősorban korai vagy veszélyeztetett szülés esetén, vagy szövődmények kialakulása esetén hívják fel a gyermeket.

Az U1 megvalósítása

Ezt a vizsgálatot az APGAR séma szerint végzik, amelyet az újszülött életkori jeleinek (légzés, szívverés stb.) Ellenőrzésére használnak a születés után. Ellenőrzi, hogy a baba maradhat-e az anyánál, vagy vészhelyzetben van-e, ahol gyorsan kell cselekedni. Az utóbbi esetben a csecsemő nagyon kritikus állapotban van, ezért újraélesztésre és / vagy szellőztetésre lehet szükség, vagy át kell vinni az intenzív osztályra.

Az APGAR rendszer szerint a 0–2 pontokat kapják az egyes kategóriák / betűk (APGAR pontszám).

• Ebben a sémában az A a megjelenést jelenti, és elsősorban az újszülött bőr színét értékeli. Ha ez halvány és kék, 0 pontot kapnak, a rózsás bőrért és a nyálkahártyákéért 2 pontot kapnak. A 2 pont a lehető legtöbb pontszám ebben a pontszámban, amelyet a csecsemő elérhet. A kategória 2 pontja azt jelenti, hogy minden rendben van.
• A P rövidítés az impulzust jelenti. Ha nincs pulzus, 0 pont van, 100 perc / percnél alacsonyabb impulzus esetén 1 pont, több mint 100 ütés / perc esetén pedig 2 pont érhető el.
• A következő teszt az arcmozgások (G). Ha a baba sír, akkor minden rendben van (2 pont), ha viszont nincs reakció, akkor a baba beteg (0 pont).
• A következő lépés annak ellenőrzése, hogy a csecsemő aktív (A), és mozog-e, és milyen mértékben.
• Az utolsó dolog, amit ellenőrizni kell a légzést (R). A csecsemő 2 pontot kap a rendszeres légzésért, ami percenként körülbelül 40-szer történik, és a hiányzó légzésért pontszámot nem kapnak.

Ezen kívül vannak más tanulmányok is, amelyek célja az akut veszélyes rendellenességek azonosítása. Ha ezeket gyorsan vagy kellő időben felfedezik, néhányuk azonnali műtétet is megelőzhet. Ez magában foglalja a nyelőcső szondázását is. Ellenőrzi, hogy van-e folyamatos kapcsolat a száj és a gyomor között. A kapcsolat hiányának első jelei az lehet, hogy az újszülött nem akar inni. Ez azonban nem elegendő kritérium, hanem arra utaló jel, hogy az úgynevezett nyelőcső-atrezia fennállhat.

A nyelőcső mellett az orrfolyadékokat is vizsgálják és ellenőrzik-e azok szabadatát. Ezenkívül a hőmérsékletet rektálisan is mérjük (a hőmérőt behelyezzük a végbélnyílásba) a rektális atrezia kizárása érdekében. A rektális atrezia a végbél alsó részének hiánya, tehát a bél és a külvilág közötti kapcsolat hiánya.Ennek eredményeként a gyermek nem tud kiüríteni semmit, ami egyértelműen egy sürgősségi helyzet, amelyet azonnal kezelni kell. Végül megvizsgálják a gyermeket a súlyos deformációk szempontjából. Ide tartoznak az ajkak és szájpadok, a szemhibák, az idegi cső defektusai (Központi idegrendszeri hibák), például a nyitott hátul (spina bifida), A végtagok rendellenességei (pl. Dongaláb vagy egy A csípő diszlokációja / diszlokációja), Születési sérülések és vízvisszatartás (Ödéma). Mindkét szervet megfigyelés alatt tartják annak érdekében is, hogy a súlyos szív- és tüdőbetegségeket már korán fel lehessen fedezni.

További információ a témáról

• A baba reflexei
• U2 vizsgálat

Diagnózis

Ez a vizsgálat utólagos egy, öt és tíz perccel a szülés után elvégezték, és az egyes kategóriák pontjai összeadódtak. Normál kb. 9-10 pont, nál nél 5-8 pont létezik a A depresszió állapota vagy a enyhe fulladás. A fulladás fenyegető fulladásos állapotot okoz csökken a vér oxigénszintje feltételes. Ugyanakkor egy növeli a szén-dioxid-tartalmat ami a vérben okozza az agy fojtását, mivel az agytörzsben vannak bizonyos területek, amelyek csökkentik az agyi víz szén-dioxid szintjét (Folyadék) mérni tudja.

Eléri a csecsemőt kevesebb, mint 5 pont az APGAR rendszer szerint akut veszély az életre a kicsi számára. Koraszülött csecsemők esetében azonban az APGAR-index csak korlátozott mértékben használható fel, mivel ezeknek a gyermekeknek még nincs még elég fejlettsége az anyaméhön kívüli élethez, ezért speciális kezelést igényelnek, ami azt jelenti, hogy különleges intézkedések nélkül néhányuk nem életképes. Ez az index, amelyet a rendszeresen született csecsemők számára készültek, tehát nem összehasonlítható a koraszülött csecsemőkkel.

Lehetséges terápiás intézkedések

Ha a csecsemő utána ér APGAR rendszer kevesebb, mint 5 pont, ez egy életveszélyes állapot. Sürgősségi intézkedések, például a felelevenítés és vagy mesterséges lélegeztetés Nemcsak az életmentés céljából, hanem az agy tartós károsodásának megakadályozására is kezdeményezték, mivel ez a szerv különösen érzékeny az oxigénhiányra.

Még ha van is Nyelőcső vagy rektális atrezia sürgősségi műveletet azonnal el kell indítani.

Az ajkak és a szájpadok kitörésen az operációval is korrigálható, hogy utána semmi sem észrevehető.

K-vitamin megelőzés

Fontos profilaxis a K-vitamin beadása. Minden csecsemő kapja meg Háromszor 2 mg. Erre használják ezt a vitamint Véralvadási, azaz vérrögképződés szükséges. A csecsemő általában nem kap eléggé belőle, mert túl kevés az anyatej, a máj még nem fejlett ki, és a belek még nem telepednek meg a K-vitamint előállító baktériumokkal. Ezenkívül a K-vitamin megelőzése csökkenti a betegség előfordulását Neonator vérzéses betegség. Közöttük egy a csecsemő fokozott vérzési hajlam megérteni.