Cortizon terápia asztma kezelésére

bevezetés

A béta-2 szimpatomimetikumok mellett a glükokortikoidok (kortizon) a legfontosabb gyógyszercsoportok a krónikus gyulladásos tüdőbetegségek, például a hörgőasztma vagy a COPD kezelésében (Krónikus obstruktív légúti betegség).

Légzésvédő spray-ként vagy porként közvetlenül a tüdőbe és a hörgőkbe jutnak. A glükokortikoidok ellenőrzik a tüdő nyálkahártya gyulladásának kialakulását. Hosszú távon enyhítik a tüdőszövet túlreaktivitását és csökkentik a légzőszervi distressz rohamok (asztma rohamok) gyakoriságát. Az inhalációs glükokortikoidok azonban nem gyógyszerek akut vészhelyzetekre, csak a hosszú távú kezelés részeként hatásosak.

További információ a témáról Asztmaroham

hatás

A belélegzett glükokortikoidok (kortizon, kortizol) hatnak a hörgő nyálkahártyájára. Itt gátolják a gyulladás kialakulását azáltal, hogy elnyomják a test saját anyagainak felszabadulását, amelyek gyulladásos reakciót kiváltanak (lásd a kortizon áttekintő cikkét). Csökkentik a nyálkahártyák duzzanatát és a kemény nyálkahártya képződését.

Nagyon fontos, hogy a glükokortikoidokat rendszeresen belélegezzék; még fázisokban is, amikor nem jelentkeznek tünetek. A glükokortikoidokkal végzett asztmaterápia sikere hosszú távon látható. Csak akkor, ha hosszú távon megelőzik a hörgő nyálkahártya gyulladását, javul a túlérzékenység és a légszomj rohamok valószínűsége. Legkésőbb egy hét után a tünetek egyértelműen javulni kell.

Ez a cikk szintén érdekli Önt: Sürgősségi spray asztmához

Mikor kell a kortizon az asztma kezelésére?

Az asztmaterápia 5 szakaszra oszlik. A 2. szinttől kortizon spray-ket, azaz belélegzett kortikoszteroidokat (ICS) használnak. A 2. szakaszban az inhalációs kortikoszteroidok alacsony adagolása ajánlott. A 3. szintnél közepes dózisú ICS ajánlott, a 4. szinttől pedig közepes és nagy dózisú ICS ajánlott. Az 5. szakaszban szükség lehet a kortizon-készítmények szisztémás - azaz orális vagy intravénás - alkalmazására. Ez azonban rendkívül ritkán fordul elő. A kortizon nem szolgál azonnali gyógyszerként az asztmában, de hosszú távú hatással rendelkezik: Gyulladáscsökkentő hatással van a hiperreaktiv hörgő nyálkahártyájára, így hosszú távon ellensúlyozza a légzőrendszerben fellépő ismétlődő gyulladásos reakciókat. A belélegzett kortikoszteroidokat ezért nem csak szükség esetén veszik be, hanem mindig állandóan és rendszeresen.

Hosszú távú kezelés

Az asztma diagnózisát általában a súlyosságtól függően hosszú távú kezeléssel kombinálják. Sok beteg fél a hosszú távú használatától Kortizon-kiegészítők. Ma azonban vannak olyan modern gyógyszerek, amelyek csökkentik a betegség kockázatát a kortizon általános mellékhatásai jelentősen minimalizálódtak.
Az asztmában előírt glükokortikoidokat szinte kizárólag belélegzéssel használják. Csak nagyon súlyos esetekben vagy rendkívül gyulladásos és nyálkahártya hörgőka kezelést ideiglenesen tabletta formájában adják be. Belélegezve a hatóanyag mélyen bejut a tüdőbe. A modern glükokortikoidok lerakódást képeznek az ott található szövetben. Ez azt jelenti, hogy a hatóanyag csak lassan oszlik el a tüdőből a test többi részében, és csökkenti a nemkívánatos mellékhatások kockázatát.

Kortizon-sokkterápia

A kortizon-sokkterápiában nagyon magas kortizon-dózisokat alkalmaznak rövid ideig a betegség akut fázisában a tünetek gyors enyhülésének elérése érdekében. A kortizon dózisát ezután viszonylag gyorsan csökkentik olyan dózisra, amely nagyjából megfelel a Cushing küszöbértéknek. Az ilyen kortizon túlfeszültség-terápia általában viszonylag gyors terápiás sikerhez vezet. A hörgőasztma esetében a kortizon-sokkterápia csak nagyon csekély szerepet játszik. Ha egyáltalán alkalmazzák, akkor csak az asztmaterápia 5. szakaszában alkalmazzák, ha az összes többi intézkedés nem hozta meg a megfelelő tünetet.

Mi a különbség a kortizon tartalmú tabletták és spray-k között?

Mivel a bronchiális csöveket, vagyis a légutak részét az asztma befolyásolja, a kortizon-készítményeket szinte kizárólag inhalációs úton, azaz spray-ként használják a betegségben. A kortizonkészítményeket csak 5. szintű tabletta formájában lehet elkészíteni, azaz az asztmaterápia maximális szintjén, ha az összes többi intézkedés nem érinti el az asztma megfelelő szabályozását. A hatás hasonló, a kortizonkészítmények gyulladáscsökkentők mind inhalációs, mind tabletta formában.

Míg a spray a felvitel típusa miatt főleg a hörgő nyálkahártyájára hat, a tabletta az egész testben működik. Ez nemkívánatos és növeli a számos mellékhatás és Cushing-betegség kockázatát. Ezért az esetek túlnyomó többségében az inhalációs kortizon-terápiát részesítik előnyben a tablettákkal történő terápiában a hörgő asztmában.

Több erről:

• Kortizon spray
• Kortizon tabletta

Mellékhatások

Megfelelően használja az ajánlott adagokban, belélegzés (inhalációs) alkalmazott glükokortikoidok (kortizon) ritkán szisztémás mellékhatások, és alig befolyásolják a test saját kortizontermelését. Bizonyos körülmények között azonban előfordulhatnak olyan helyi mellékhatások, mint a szájszárazság, rekedtség, nyelési nehézségek és torokfájás.

Az inhalációs glükokortikoid terápiával kapcsolatban gyakrabban fordul elő az oropharynx gombás fertőzése. Használat után a hatóanyag maradékai az oropharinnban maradnak, és így elősegítik az ilyen fertőzéseket. Ha ennek ellenére gombás fertőzés jelentkezik, ezt általában nagyon hatékonyan lehet kezelni antimycotikumokkal (gombák elleni gyógyszerek, például nisztatin).

Az oropharynxban maradó hatóanyag-maradékok nyelése nem okoz gondot. Az inhalálásra szánt glükokortikoidok inaktiválódnak és kiválasztódnak az emésztőrendszerben. Az inhalálható glükokortikoidok hosszú távú használata esetén a szisztémás mellékhatások valószínűsége sokkal alacsonyabb, mint a kortizon tabletta bevétele esetén. Mindig fennáll a fennmaradó kockázat. Ezért tanácsos ellenőrizni azoknak a gyermekeknek a növekedését, akik a kortizon spray-k hosszú távú használatától függenek. A menopauza utáni nők csontsűrűségét (lásd osteoporosis) rendszeres időközönként ellenőrizni kell.

Az oropharynx gombás fertőzése azonban hatékonyan megelőzhető, ha a gyógyszert közvetlenül étkezés előtt, vagy a szája öblítése előtt, vagy a fogak mosása után inhalálja.

Mi a cushing küszöb?

A Cushing-küszöb alatt a kortizon-készítmények maximális adagját értjük, amelyet továbbra is naponta lehet bevenni anélkül, hogy fennállna a Cushing-szindróma néven ismert kialakulásának kockázata. A kortizon-készítményekkel történő hosszú távú, nagy dózisú kezelés esetén fennáll annak a veszélye, hogy a túlzott kortizol-ellátás ún. Cushing-szindrómához vezet, amelyet számos tünet kísérhet. Ezek tartalmazzák:

• A testzsír újraelosztása törzselhízással, bika nyakkal és telihold arcával
• Csökkent növekedés (gyermekkorban)
• fokozott diabetes mellitus és magas vérnyomás kialakulásának kockázata
• Bőr tünetek, mint például a bőr elvékonyodása, vörös csíkok a bőrön (Striae distensae) és pattanások
• A nők szexuális funkciójának és a hormonális egyensúlynak a menstruációs rendellenességekkel vagy a menstruáció hiányával
• Izomgyengeség
• Osteoporosis fokozott törések kockázatával
• Az immunrendszer elnyomása fokozott érzékenységgel a fertőzésre
• mélyedések

Az ilyen Cushing-szindróma kialakulásának elkerülése érdekében a kortizon készítményekkel történő hosszú távú kezelés során nem szabad túllépni egy bizonyos kortizon adagot. Ez az adag minden készítménynél különbözik. Ráadásul ez csak durva útmutató. A kortizon belélegzéssel történő használatakor, mint a legtöbb esetben a hörgőasztmában, az iatrogén Cushing-szindróma kialakulásának kockázata alacsonyabb, mint a kortizon hosszú távú orális vagy intravénás alkalmazása esetén. Ezért, és a meglehetősen alacsony adag miatt, amelyet bronchiális asztmában inhalálnak, a Cushing küszöb csak alárendelt szerepet játszik az asztma terápiában.

Inhalációs rendszerek

MDI-k

Adagolt inhalátorok esetén a hatóanyag oldott formában van, nyomásálló alumínium patronban. Oldószerként CFC-mentes hajtóanyagot alkalmazunk. A hajtógázok nyomás alatt cseppfolyósíthatók úgy, hogy a hatóanyag (A kortizon) meg tudja oldani. Néhány készítményhez további folyadék van hozzáadva a folyékony hajtógáz fázishoz.

Ha permetezés beindul, egy meghatározott mennyiségű hatóanyagot permetezünk ki. A hajtógáz hirtelen elpárolog, és a hatóanyag nagyon finom cseppek formájában szabadul fel, és belégzés útján szívódik be.

Különböző gyártók vannak különböző kortizon kombinációkkal. A Symbicort mért adagú inhalátor például: A kortizon.

További információkért lásd:

• Symbicort®
• Pulmicort®

Mért adagú inhalátorok használata

Mért adagú inhalálókészülék használatakor mélyen lélegezzen be, miközben kiadja a spray-t, 5-10 másodpercig tartsa levegőt, csukott szájjal, hogy az aktív hatóanyag leülepedhessen a tüdőben. Ezután lassan lélegezzen ki újra az orrán keresztül.

Ez az alkalmazási technika bizonyos gyakorlatot igényel, és különösen nehéz a gyermekek és az idős betegek számára. Az úgynevezett távtartók felhasználhatók a mért adagú inhalátorok alkalmazásának megkönnyítésére. Ezek speciális ballasztkamrák, amelyeket a szájdarab és a patron között helyeznek el. Egy permetezéses permetezéssel a kamra kitölti a hatóanyag finom permetével, amelyet mély lélegzettel belélegezhet. De itt is, belégzés után tartsa levegőt legalább 5 másodpercig, majd lélegezzen ki az orrán keresztül. Ha újra kell jelentkeznie, várjon legalább 1 percet.

Ezenkívül a hajtóanyag által közvetített rendszerek mellett, mint például a mért adagú aeroszolok, úgynevezett "légzés által kiváltott rendszerek”. Velük, ahogy a neve is sugallja, a hatóanyag lélegzet erővel szabadul fel az inhalátorból. Előnyeik, hogy kiküszöbölhetők az alkalmazási problémák, például a belégzés és a permetezés közötti koordináció. Ezek a légzés által kiváltott inhalációs rendszerek oldószerként tartalmazhatják a hatóanyagot, és spray formájában engedhetik el. Ők i.a. a piacon Easybreathe® és Autohaler® néven szerepel.

A hatóanyagot por formájában is belélegezhetjük. A lélegzettel a hatóanyagot a legfinomabb porrészecskékre bontják és elérik a tüdőt. Minél nehezebb belélegezni, annál finomabb lesz a por. Itt is tartson rövid ideig lélegzetet a belégzés után, hogy a hatóanyag leülepedhessen a tüdőben. A porinhalátorok tartalmazhatják a hatóanyagot tartályként (gyűjtőedényként) vagy külön csomagolva. Az előbbiek viszonylag érzékenyek a nedvességre. Ezért a kérdéses eszközöket mindig szorosan lezárva kell tárolni. Ezen túlmenően kerülni kell az inhalátorokba való visszaáramolást, különben a por összecsukódhat. Por inhalációs rendszerek tartályokkal együtt Easyhaler®, Jethaler®, Novolizer® és Turbohaler®. A porinhalátorok legújabb kiegészítése a Diskus®. Alacsony belső ellenállású, így könnyebb belélegezni. Ezenkívül érzéketlen a nedvességre, mivel az adagokat külön hegesztik.

Porlasztókészülék

A porlasztók elektronikusan működtetett inhalációs rendszerek. A porlasztók esetében az aktív összetevő oldat formájában van, amely nagyon finom cseppek / köd formájában szabadul fel, amikor az eszközt működtetik. A felszabadulás a fentebb leírt adagolási formákhoz képest viszonylag lassan történik, így több időbe telik a belégzés.

Milyen gyakran kell használni az inhalálókat?

A glükokortikoidok nem gyógyszerei az akut rohamoknak, hanem hosszú távú kezelésre szolgálnak!

A terápia hosszú távú sikere érdekében ezért fontos az előírt készítmény rendszeres használata - még akkor is, ha jelenleg nincsenek tünetek. A betegség súlyosságától függően, az inhalációra naponta egyszer vagy kétszer kerül sor. A teljes napi adagot egyszerre is be lehet venni. Tehát reggel vagy este önkényes.

Orvosa magasabb adagokat fog felírni, amikor elkezdi a kortizon-terápiát. Amint a bekövetkezett hatások és a tünetek elmúlnak, orvosa csökkenti az adagot. Olyan alacsonynak kell lennie, hogy a tünetek könnyen kezelhetők legyenek. Segíthet, ha asztma naplót vezet, amelyben rögzíti az Ön jelenlegi egészségi állapotát és az alkalmazott adagot. Ilyen módon orvosa veled együttműködhet az optimális adagolás megkeresésében.

Milyen alternatívái vannak a kortizonnak?

Az asztmaterápiában leggyakrabban használt kortizonkészítmények a budenozid és a beklometazon. Ezen kortizonkészítmények mellett a béta-2-szimpatomimetikumok különösen fontos szerepet játszanak az asztmaterápiában. Hatásuk azonban jelentősen különbözik az említett kortizonkészítményektől.

Míg az inhalációs kortizoszteroidok hosszú távú gyulladásgátló hatással vannak az asztmában, addig a béta-2 szimpatomimetikumok rövid és hosszú távon meghosszabbítják a légutakat. Rövid hatású béta-2 szimpatomimetikumokat, például a salbutamolt használják akut asztma rohamokban, mivel ezek szinte azonnali enyhülést okoznak a légszomjhoz a légutak kiszélesítésével. A belélegzett kortizonkészítmények tehát nem igazán hasonlíthatók össze a béta-2-szimpatomimetikumokkal. Az asztmaterápia 2. stádiumától kezdve mindkét anyag fontos és egyenlő szerepet játszik az asztmaterápiában.

Olvassa el erről: Sürgősségi spray asztmához